Governu Lansa Turizmu Relijozu no Peregrinasaun

0
125
Bispu Dioseze Dili, Don Virgílio do Carmo da Silva, Ministru Turizmu, Manuel Vong no nia Vise, Rui Menezes no Ministru Negósiu Estranjeiru no Kooperasaun, Aurélio Guterres iha lansamentu Dili Sunset Fair no Visiting Timor-Leste 2030. Foto/Mídia MT.

DILI, (TATOLI) – Governu liuhosi Ministru Turizmu, Manuel Vong, iha lansamentu Dili Sunset Fair and Visiting Timor-Leste 2030, Unique in Asia, hatete setór turizmu relijiozu no peregrinasaun nu’udar indústria pás nian.

“Razaun ne’e ita halo lansamentu iha Parke Kristu Rei, fatin ida ne’ebé santu no úniku ba Timor-Leste no mundu”, hatutan ministru iha abertura  Dili Sunset Fair and Visiting Timor-Leste 2030 iha Kristu Rei, domingu, (8/4).

Nia husu ba timoroan tomak atu hahú husi ita-nia aan, uma-kain, knua, sidade no país, halo sensibilizasaun no konsensializa ema atubele hamutuk hodi hahú hamoos ambiente, ambiente moos, tasi-ibun moos, uma-kain moos furak mai ita no furak mós ba bainaka.

Iha dezenvolvimentu turizmu ne’e konsidera uma-kain sira hanesan uma na’in. Tanba ne’e sai uma na’in di’ak hahú husi uma, uma di’ak ba na’in, di’ak mós ba bainaka no uma di’ak ba bainaka laserteza di’ak ba na’in, tan ne’e hadi’a husi uma-kain ne’ebé hela besik fatin turístiku.

“Hadi’a knua, knua di’ak mai ita, di’ak mós ba bainaka, sidade di’ak ba ita, sidade di’ak mós ba bainaka, nasaun di’ak ba ita, di’ak mós ba bainaka. Ita keta halo bainaka sira mak di’ak liu tiha depois ita uma na’in moris ki’ak, ida ne’e sei la akontese”.

Planu Estratéjiku Dezenvolvimentu Nasionál (PEDN) hatete to’o 2030 tenke hetan turista mil 200, kákulu ida ne’e bele atinje ho esforsu tomak, kondisaun aeroportu ne’ebé daudaun ne’e iha mas hadi’a aeroportu no portu, akomodasaun no husi setór privadu ne’ebé prontu maka konetividade la’o no fiar turista sei mai no hamutuk lori Timor-Leste bá mundu.

Bispu Dioseze Dili, Don Virgílio do Carmo da Silva, hatete husi parte uma kreda sente kontente tanba lansamentu ba atividade turizmu nia hahú iha Kristu Rei, hahú atu promove pós-turizmu relijiozu no haka’as aan atu halo fatin ne’e moris nafatin, maibé tenke halo distinsaun entre turizmu relijiozu no populár ou sekulár.

“Atu nune’e bainhira ema mai iha Timór, iha Tasi-Tolu bá João Paulo II iha nia karater rasik, iha buat ruma ne’ebé ema lahetan iha Bali, Singapura, maibé sira mai hetan iha Timór tanba ida ne’e Timór nia kultura, Timór nia identidade”, katak tan.

Hodi hatutan: “Ne’e kabe mai ita hotu nia responsabilidade no ida ne’e mak ha’u hein no husu ita hotu, uma kreda prontu atu kolabora ho ministériu atu promove ida ne’e no husu atu ita timoroan hotu bele mós prontu atu nune’e bele loke Timór iha 2030 mai ne’e ita hotu bele haree duni buat foun, kmanek liután bele mosu iha ita-nia rai doben Timor-Leste”.

Nune’e bispu kongratula partikularmente ba Ministru no Vise-Ministru Turizmu tanba iha tempu badak sira hatudu loos katak tempu ne’e osan mean, badak karik ba, maibé tenke halo netik buat ida, marka netik buat ida durante sira-nia mandatu.

Hanesan vizaun no misaun ne’ebé hetete Lori Timór ba Mundu no Lori Mundu Mai Timór ida ne’e kompete duni ba ministériu nian atu lori mai, maibé atu halo Timór ne’e atrativu, furak la’ós depende de’it ba Ministériu Turizmu, maibé depende ba timoroan hotu.

Vise-Ministru Turizmu, Rui Menezes, katak lansamentu ba eventu importante rua ne’e ne’e ba iha prosesu harii polítika MT nian maka feira loron-matan tun no vizita Timor-Leste 2030 atubele loke odamatan hodi hahú ordena fatin ne’e turístikamente ho karater maka sei fa’an estátua Kristu Rei rasik hanesan ikon turizmu nasionál nian nomós tasi, inur no liuliu fa’an ita-nia loron-matan monu iha fatin ida ne’e.

“Depois ita halo lansamentu, kada semana sei halo atividade no halo fatin ne’e sei rame liután, kada sesta, sábadu no domingu atubele fa’an produtu saida de’it mak iha valór ekonómiku no fatin ida ne’e ita sei oferese ba podutu ki’ikoan ida hodi hahú dezenvolve turizmu. La’ós iha fatin ne’e de’it mas bele mós iha territóriu”

Ho lansamentu ida ne’e hahú loke no halo promosaun no marketing ba produtu turístiku atu to’o iha 2030, pelu menus husi 2018 bele halo ona buat rua mak oinsá halo tasi ne’e moos, halo sensibilizasaun iha ida-idak nia fatin atu hotu bele hola parte para halo Dili ne’e sai moos, tasi moos atu sai klamar ba turizmu ne’e rasik.

“Tanba ne’e ita sei hahú ho kampaña kona-ba halo sidade Dili ne’ebé moos iha área tasi-ibun sira ne’e ita tenke ordena para sai fatin turístika”.

Atu nune’e halo turizmu sai setór ne’ebé verde hodi fó efeitu ba setór sira seluk bainhira setór petróleu ne’ebé ohin loron lidera dezenvolvimentu ekonomia Timor-Leste nia maran maka turizmu sei kontinua atu lidera hodi dezenvolve país ne’e.

Jornalista: Maria Auxilidora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN