Diretór Jerál Interinu, Diresaun Jerál Estatístika, Silvino Lopes ho ekipa lansa IPK fevereiru. Foto/MPF.

DILI, (TATOLI) – Diretór Jerál Interinu, Diresaun Jerál Estatístika, Silvino Lopes, hatete Índise Presu Konsumidór (IPK) ne’ebé kompostu husi grupu 10 husi fulan-fevereiru nian hatudu sa’e porsentu +0.3 kompara ho IPK iha janeiru ne’ebé sa’e maka’as uitoan porsentu +0.8.

Grupu 10 ne’e mak kompostu husi hahán no bebida la’ós akólika, alkol no tabaku, hatais no sapatu, uma, ekipamentu no manutensaun, saúde, transportasaun, komunikasaun, rekreasaun no edukasaun.

“Husu grupu 10 ne’e rasik hatudu mai ita katak presu konsumindór ne’ebé mak iha fevereiru ne’e sa’e porsentu 0.3, se ita kompara ho janeiru 2018 ne’e porsentu 0.8, ne’e hatudu mai ita katak ita iha inflasaun”, Silvino hatete iha Kaikoli, ohin.

Nia hatutan: “Ho ida ne’e ita mós bele haree iha grupu nian ne’e sa’e mai husi ida ne’ebé, liuliu mai husi grupu hahán no bebidas la’ós alkohol, ne’e mak impaktu ba inflasaun iha fevereiru inklui mós alkohol no tabaku tanba presu tabaku mós sa’e daudaun agora ne’e”.

Husi grupu hahán no bebidas la’ós alkólika sa’e porsentu +0.2, alkol no tabaku +1.3 no transporte +1.2. Presu ne’e sa’e iha grupu hahán no bebidas la’ós alkólika hetan impaktu maioria husi sub-grupu na’an +.7, kafé, xá no kakau +0.9, produtu hahán +0.8 no foos +0.2.

“Sasukat ne’e ita rekolla dadus iha merkadu, supermerkadu, merkadu tradisionál sira ne’ebé mak iha Dili laran inklui mós munisípiu. Iha Dili ita rekolla hahán ne’ebé baibain ita-nia populasaun konsome liuliu hanesan foos, na’an, modo ne’ebé mak ita halo sai hanesan amostra (sampel) ba produtu hahán ne’ebé iha”.

Afirma tan: “Sasán nia impaktu sa’e ita haree ba presu, ita haree ba ida ne’ebé mak agora sa’e ne’e mak tabaku ne’ebé iha oin rua mak importasaun no lokál. Rua ne’e kolleta informasaun husi fulan ida ba fulan ida, depois mak halo komparasaun no iha IPK ne’e rasik ita lafó sai presu, maibé fó índise ne’ebé hatudu mai ita kona-ba inflasaun signifika sasán ne’e nia presu iha mudansa husi fulan ida ne’e sa’e porsentu hira”.

Ida ne’e mak objetivu husi kolleta informasaun liuliu ba IPK nomós atu hatene indikadór rua ne’ebé importante ne’ebé ko’alia sobre ekonomia nian mak inflasaun (presu sa’e) no deflasaun (presu tun).

“Daudaun ne’e sasán folin sa’e porsentu 0.3 iha fevereiru, maibé ita kompara janeiru boot uitoan porsentu 0.8 tanba presu ne’ebé iha fevereiru ne’e ita kompara ho janeiru presu ne’e mantein ona, laiha ona mudansa liuliu ba grupu sanulu ne’e”.

Rekolla dadus ne’ebé hala’o mós iha munisípiu ne’e lainklui hotu, reprezenta de’it balun hanesan Baukau reprezenta parte leste, rai-klaran Maubise, Manufahi, Ermera, Bobonaru, Oekusi.

“Sira ne’e mak reprezenta tanba bainhira atu foti dadus kona-ba IPK ne’e rasik ita mós haree ba peskiza ne’ebé hala’o uluk naran household income expenditure survey, nune’e rezultadu hatudu munisípiu ida ne’ebé mak produtu ne’ebé ita rekolla iha IPK ne’e rasik”.

Baze husi household income expenditure survey mak kalkula kona-ba todan husi IPK ne’e rasik. Bainhira haree husi IPK agora daudaun ne’e mai husi household income expenditure survey ne’ebé mak todan maka’as liu iha hahán hatudu porsentu 64.

Inflasaun ne’ebé akontese tanba haree ba indikadór balun ne’ebé mak fó impaktu ba IPK liuliu fatór esterna mak importasaun tanba maioria produtu ne’ebé uza ne’e husi rai-liur. Presu ne’e sa’e tanba nesesidade ema ne’ebé utiliza barak liu maka presu bele akontese mudansa tanba iha teoria ekonomia nia mak demand  (demanda) no supplay (oferta), bainhira demand maka’as no supplay uitoan impaktu ba presu no supllay maka’as no demand uitoan presu bele tun.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HAKEREK NO HATÁN

Please enter your comment!
Please enter your name here