PM Lansa Mapamentu Sítiu Istóriku

0
88
Primeiru-Ministru (PM), Marí Alkatiri, halo lansamentu ba Mapamentu Sítiu Istóriku ne’ebé Sentru Nasionál Chega iha Balide. Foto GPM

DILI, (TATOLI) – Primeiru-Ministru (PM), Marí Alkatiri, halo lansamentu ba Mapamentu Sítiu Istóriku ne’ebé Sentru Nasionál Chega identifika durante ne’e.

“Ohin Diretór Ezekutivu Sentru Nasionál Chega, Hugo Fernandes, hateten Sentru Nasionál Chega Ezekuta ona mandatu hodi halo mapamentu ba sítiu istóriku, nune’e relatóriu Chega identifika sítiu istóriku iha Dili laran hamutuk 50 resin maibé kuandu ita identifika didiak sei liu númeru ida ne’e”, haktuir PM iha nia intervensaun hafoin lansa Mapamentu Sítiu Istoriu iha Balide, segunda (5/2).

Sítiu istóriku hirak ne’e identifikadu ona liliu iha munisípiu Dili, Atauro no Manatutu. Nune’e mós, atu kontinua ho institutu ne’e importante tebes tanba ohin ha’u haree arkivu hirak ne’e maibé la iha kondisaun atu halo manutensaun. Tenke kria kondisaun duni atu konserva nafatin dokumentu istóriku.

Nia kompara Muzeum Rezisténsia kondisaun iha ona atu halo konservasaun, maizumenus kondisaun Sentru Nasionál Chega bele hanesan ho Muzeum Rezisténsia.

Nia hatutan Timor-Leste presiza halo kooperasaun ho rai seluk, identifika ona lokál istóriku, jurista sira prepara enkuadramentu legál no tenke iha mós arkitektu no arkeólogu atu tur hamutuk hodi haree oinsá konserva materiál no fízika.

Atu ko’alia kona-ba memória no istória, nia dehan memória ne’e la signifka istória maibé ba atu sira ne’ebé luta ba libertasaun nasionál bele hato’o sira nia relatóriu no ema espesialista sira mak tenke kaer ba relatu hirak hodi hakerek istória.

Sentru Nasionál Chega nu’udar sentru memória no sentru istóriku nasionál tanba ne’e istória hola parte iha ita nia kultura no memória tenke buras nafatin hosi jerasaun ba jerasaun.

“Ha’u kontente mai iha ne’e tanba haree fali dinámika foun atu konserva ita nia memória”, hateten.

Nune’e, memória ne’e istória pesoál maibé memória importante tanba kuandu la iha memória susar tebes atu hato’o relatóriu istória.

Istória ho memória sai fonte ida ba atrasaun rai laran nian. Importansia ba memória  Chega signifika to’o ona no labele repete fila fali, katak relatóriu ne’e Chega eh finál, la iha tan ona funu, violasaun direitu umanu sira no seluk tan.

“Chega ne’e signifika to’o ona tempu atu timoroan labele oho malu, to’o ona tempu violasaun direitu umanu sira labele akontese no violasaun direitu labarik sira nian”, katak.

Kaer metin nafatin istória hirak ne’e atu ita eduka ita nia jerasaun foun sira tanba istória mak bele esplika situasaun pasadu. 

Jornalista: Zezito Silva

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN