SEJT Sei Halo Avaliasaun ba Funsionáriu Kazuál 258

0
90
SEJT, Nívio Leite Magalhães. Foto / Egas Cristovão.

DILI, (TATOLI) – Rezultadu enkontru entre Sekretáriu Estadu Juventude no Traballu (SEJT) ho funsionáriu kontratadu kazuál na’in 258 ne’ebé hato’o petisaun mak funsionáriu sira ne’e sei tuir fila fali avaliasaun.

Sekretáriu Estadu Nívio Magalhães informa ba jornalista sira iha edifísiu SEJT Kaikoli, kinta (11/1) katak enkontru ida ne’e nia rasik inisía hodi hasoru malu ho petisionáriu, funsionáriu kontratadu kazuál hodi responde ba konferénsia imprensa ne’ebé funsionáriu sira halo iha loron hirak liubá.

“Ha’u esplika katak la hapara ema ida nia kontratu, razaun ha’u dehan la otomátiku ne’e tanba orsamentu seidauk iha”, katak Nívio Magalhães.

Governante ne’e hateten Konsellu Ministru aprova ona orsamentu duodesimu, tanba ne’e atu haree funsionáriu kontratadu kazuál sira ne’e atu kontinua ne’e sei halo fali avaliasaun ne’ebé transparente no haree ba sira-nia kapasidade.

“La’ós haree ba sira halo ona petisaun, sira la pasa. Lae! Hanesan governante ida ha’u simu krítika, ha’u tenke simu bainhira ema insulta ha’u, bainhira haree ha’u-nia desizaun sira laloos”.

Nívio Magalhães mós husu ba funsionáriu sira hotu atu halo komunikasaun di’ak ba malu. “Tanba ne’e mak ha’u nomeia ona diretór ida atu halo avaliasaun ba funsionáriu sira ne’e, avaliasaun ida ne’e atu haree liubá durante ne’e sira halo saida? Rezultadu saida? Ha’u mós sei haree ba nesesidade kada diresaun atu nune’e bele iha mós kolaborasaun”.

Sekretáriu Estadu mós haktuir durantu enkontru husu ona ba funsionáriu sira atu diferensa hotu-hotu tau ba kotuk maibé hamutuk hateke ba oin tanba SEJT nia susesu la depende de’it ba sekretáriu estadu, depende mós ba funsionáriu sira husi diretór jerál to’o cleaner.

“Mai ita hotu hamutuk lori nasaun ne’e ba oin kontribui no serbi, ba povu no ba nasaun ho fuan moos, ho laran moos, ho serbisu ho di’ak”, apela.

Iha diresaun balun xefe departamentu mesak de’it, funsionáriu la iha. Presiza halo re-kolokasaun. Balun kontratadu serbisu barak liu fali, todan liu fali permanente sira. Balun mós permanente sira serbisu todan, barak liu, kontratadu la halo buat ida.

Informa ba funsionáriu sira katak desizaun kontinua ka lae ne’e bazea mós ba sira-nia serbisu durante ne’e, tanba selu sira ne’e la’ós ho sekretáriu estadu nia osan privadu maibé ho estadu nia osan, ho povu nia osan.

Governante ne’e mós sujere ba sira atu kontinua ba oin, karik sira pasa avaliasaun ida ne’e tenke serbisu ho di’ak, loos no moos hodi serbi povu no nasaun.

Nune’e mós hakarak dala ida tan, avaliasaun ne’e sei la haree ba grupu, la haree ba família no sei la haree ba kór polítiku. Ida-idak bele iha  partidu, ida-idak iha família, iha nia grupu maibé bainhira tama iha SEJT ne’e mai atu serbi povu, serbi nasaun.

“Iha prosesu ida ne’e, tenke mós mai ho kapasidade di’ak atu nune’e bele kontribui pozitivamente ba dezenvolvimentu nasionál”, akresenta.

Portavóz funsionáriu kontratadu kazuál, Josimu dos Santos, agradese disponibilidade SEJT nian tan konsidera sira-nia petisaun ne’ebé mak submete.

“Primeiru, tanba hetan ona dalan di’ak ne’ebé ami rona katak ami sei hakat duni mai iha instituisaun ida ne’e, sei hamutuk ho sua eselénsia rasik iha ne’e maibé, sua eselénsia iha nia mekanizmu rasik, kebijakan (polítika-red) rasik husi sua eselénsia katak sei liuhusi dalan avaliasaun”, dehan portavóz.

“Hanesan ema, ami kaer liman malu ona, haku’ak malu ona signifika katak kontinuasaun instituisaun ne’e ba oin, fiar katak sua eselénsia sei hamutuk ho ami, ami sei hamutuk dezenvolve instituisaun ida ne’e ba rai ida ne’e no ba povu ida ne’e”, garante.

Kona-ba desizaun SEJT nian hodi halo avalisaun ba sira, portavóz ne’e informa katak sira aseita ho desizaun ne’e.

“Hanesan ne’e ami aseita, avaliasaun la’o ba; ami fiar katak sua eselénsia rasik ne’e umana ida, joven ida foinsa’e, imposível nia atu foti desizaun ida ne’ebé ami kuaze 258 ne’e atu na’in 10 de’it serbisu. Ha’u rasik la fiar”, akresenta.

Hodi hatutan: “Ha’u fiar katak ho hanoin ne’ebé di’ak, nia esplika hotu klaramente ba ami, ha’u fiar katak sein ami na’in 258 nia kontribuisaun mós, instituisaun ida ne’e sei labele ba oin”.

Bainhira husu kona-ba sira-nia estatutu funsionáriu kazuál maske balun serbisu ona tinan 10 resin, portavóz ne’e hateten ne’e fallansu ida no relata ona ba parte rekursu umanu SEJT nian.

“Asaun ida ne’e ami halo hodi loke instituisaun ida ne’e nia di’ak iha ne’ebé, la di’ak iha ne’ebé, atu bele hadi’a ba futuru. Ha’u fiar katak durasaun ida ne’ebé kle’ur hanesan ne’e dadauk; sira taka laran, fiar katak sira la’ós umanu, sira la’ós timoroan”, konklui.

Jornalista: Rafy Belo

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN