Porsentu 70 Nesesidade Bázika TL Depende Indonézia

0
82
Foto/Google.

DILI (TATOLI)-Dadus Diresaun Nasionál Regulasaun Komersiál haktuir katak sasán utilizasaun loroloron nian, (Nesesidade Bázika) iha Timor-Leste porsentu 70 mak hatama hosi Nasaun Indonézia, restu porsentu 30 hosi nasaun seluk.

Diretór Nasionál Regulasaun Komersiál, Ministériu Komérsiu no Indústria (MKI), Domingos da Costa Soares, hatete restu husi porsentu 30 ne’e husi Xina, Austrália, Portugál, no nasaun Ázia sira seluk ne’ebé mai ho produtu sira ne’ebé ho nia klase ekonómika médiu ba leten.

“Agora, nesesidade bázika kuaze maioria husi Indonézia, ne’ebé ita-nia produsaun iha ona mas nia kuantidade mak seidauk sufisiente atu halo balansu ne’e”, Domingos informa iha Bébora, Dili, ohin.

Nia dehan produtu sira ne’ebé sei importa hosi rai liu mai Timor-Leste mak hanesan; foos, kuaze nia importasaun sei maka’as, masin mós maski Timor-Leste iha ona masin rasik, masin-midar, mós mai husi li’ur aas tebes, Lis-mean no mutin sei mai husi rai-liur barak tebes.

“Tuir loloos sasán hirak ne’e ita bele kuda iha ita-nia nasaun, maibé ita-nia agrikultór sira seidauk kuda barak liu, ita sei presiza mai husi li’ur no liuliu mina bimoli, maibé ita Timór iha nu’u ne’ebé mak ita seidauk halo produsaun entaun ita-nia sasán husi li’ur ne’e maka’as hela.”

“Produsaun rai-laran hanesan bee, masin, kafé, mina nia kuantidade sei ki’ik liu kompara ho populasaun juta 1,2 hanesan konsumidór, ne’e ladauk to’o. Husi ita-nia produsaun sira ne’e menus halo promosaun tanba kompañia labele halo promosaun boot liga ba kustu. Tuir ami-nia observasaun kustu promosaun ne’e aas tebes liuliu ita-nia mídia sira ne’e agora iha, televizaun, imprime dala ruma ida ne’e nia kustu aas entaun  ida ne’e maka sai problema ba produsaun rasik.”

Nia mós konsidera materiál sira ne’ebé atu halo indústria ne’e husi rai-li’ur liuliu mákina nune’e afeta ba presu rasik no ida importa nia presu baratu liu fali prodúz iha rai-laran. Kapitál ba indústria ne’ebé sira halo ki’ik no labele halo produsaun ida boot. Banku sira fó ona kréditu mas ida ne’e lá sufisiente atubele apoiu setór privadu ho di’ak para indústria sira ne’e iha kapitál sufisiente, iha rekursu umanu no materiál para halo produsaun ida barak atu halo balansu di’ak liu ba ita-nia komérsiu ida ne’e.

(Jornalista : Maria Auxiliadora)

(Editór : Manuel Pinto)

HUSIK IDA HATÁN