Konsellu Profesór Rejeita Polítika Konversaun ME

0
119
Logotipu 28 Novembru. Foto espesiál

DILI (TATOLI)-Konsellu Profesór Eskola Sekundária Jerál (ESJ) 28 Novembru, Becora-Dili Rejeita polítika konversaun Ministériu Edukasaun (ME), ESJ. 28 Novembru ba ESTVIT (Eskola Sekundária Tékniku Vokasionál, Indústria no Teknolojia), Maibé, prefere mantein ESJ. 28 Novembru ho ESTVIT.

“Ami lakohi taka jerál, rua ne’e la’o, la’o hotu, para ida tékniku loro-kraik no ida sekundária jerál dadeer para povu nia oan sira ne’ebé mai husi rai-ulun, rai-ikun bele hetan fatin,” deklara portavós Marcelino Caldas iha fim-de-semana ne’e, iha nia kna’ar fatin, eskola 28 Novembru, Becora-Dili.

Razaun konsellu profesór rejeita polítika konversaun, hatudu liuhosi faktu lubuk ida. Faktu hirak ne’e mak hanesan; 1) Polítika ministru no vise-ministru edukasaun governu konstitusionál da-neen hodi konverte ESJ. 28 Novembru ba Eskola Sekundária Tékniku Vokasionál Indústria no Teknolojia (ESTVIT) iha loron 13 Janeiru 2016 ne’e lori de’it estudante tantu ensinu sekundáriu jerál no tékniku vokasionál hasoru problema de’it ba sira-nia futuru tanba kondisaun la preparadu ho didi’ak no la tau-matan ba diresaun ida-idak.

Tanba ministru ho vise-ministru edukasaun anteriór uza podér no lei hodi taka ESJ. 28 Novembru ne’ebé eziste tiha ona tinan 17 iha Timor-Leste.

2) Fó despaxu ba diretór ESJ. 28 Novembru hodi tau-matan ba eskola rua, jerál ho tékniku vokasionál. Ikus mai diretór eskola fó liu atensaun ba ESTVIT tanba estudante selu osan boot, dolar 71.00 husi estudante ida-idak no abandona hela ESJ. 28 Novembru tanba gratuita (la hetan lukru).

3) Husi sorin seluk, diretór ne’ebé nomeadu husi Konsellu Profesór ESJ. 28 Novembru nian hetan toma de posse atu responsabiliza ba ESJ. 28 Novembru.

Iha ne’e Konsellu Profesór husu ninia responsabilidade maibé nia uza podér ne’ebé iha hodi taka matríkula ba estudante foun ensinu sekundáriu jerál ano eskolár 2016, keixa profesór ba ministériu hodi hetan xamada tuir-tuir malu ho karakter ameasa.

Maski nune’e estudante sira mai naba-naban husu atu eskola iha eskola sekundária jerál 28 Novembru tanba gratuita no Konsellu Profesór hatab no estudante 10 ano hamutuk 131 pessoas maibé diretór eskola ho diretór nasionál no rejiaun Díli uza poder hasai estudante sira ne’e ba eskola seluk.

4) Ezame nasionál 2017, diretór eskola sekundáriu jerál la halo relatóriu ba Ministériu Edukasaun nune’e ministériu la aloka orsamentu subsídiu eskolár ba ESJ. 28 Novembru nian.

Maski nune’e, Konsellu Profesór la lakon konxiénsia rezolve kedas ezame nasionál liuhusi kontribuisaun ba estudante 12 ano ne’ebé kandidatu ba ezame nasionál dolar lima estudante ida. Konsellu Profesór ezekuta dolar tolu no devolve fali dolar rua ba estudante ida-idak.

Ba pasajen klase ESJ. 28 Novembru la hetan nafatin subsídiu eskolár, maibé estudante 11 ano hala’o ezame. Esforsu sira ne’e konsellu profesór sira nian tanba nu’udar funsionáriu estadu la’ós hanorin de’it maibé halo vijilánsia totál ba kualker forma esplorasaun, dominasaun no opresaun hasoru povu no estadu.

5) Hafoin ezame nasionál no pasajen klase ano eskolár 2017 nian, Konsellu Profesór 28 Novembru ho hanoin di’ak hodi defende metin eskola refere husi ema aat sira-nia planu hodi ataka eskola povu Maubere nian sein razaun fundamentál, maka iha loron 14 Dezembru 2017 hala’o konferénsia imprensa ida iha ESJ. 28 Novembru no hetan partisipasaun husi estudante wa’in ho aman-inan sira katak ESJ. 28 Novembru sei loke nafatin ba povu Maubere kbiit laek nia oan sira atu hetan siénsia jerál ho gratuita.

Hafoin konferénsia, Konsellu Profesór lori kedas dokumentu ba órgaun soberanu no Ministériu Edukasaun no Kultura. Iha Kinta, 15 Novembru 2017, oras 14:00 loro-kraik Gabinete Primeiru-Ministru governu konstitusionál da-hitu, Marí Alkatiri halo xamada ba Konsellu Profesór atu lori despasu Primeiru-ministru nian ho ofísiu nú. 415/GPM/12/2017 ba Gabinete Ministériu Edukasaun no Kultura.

Hafoin entrega despaxu Primeiru-ministru Marí Alkatiri nian ba Gabinete Ministru Edukasaun. Iha ne’e Konsellu Profesór ESJ. 28 Novembru notifikadu priénxe formuláriu audiénsia nian atu hasoru malu ho Ministru Edukasaun ho naran hanesan Rozalia Corte Real (eis-titulár), Marcelino Caldas, Simão da Costa, José Manuel, Graciano Ximenes no Alfredo das Neves.

Iha abertura tinan létivu 2018 nian, hala’o iha eskola ne’e ho partisipasaun husi diretór eskola sira hotu iha Munisípiu Díli, Ministru Edukasaun Fernando Hanjam akresenta katak Konsellu Profesór sira halo tiha ona reuniaun ho ministru sesante no rezolvidu hotu ona.

“La iha problema ona. Ne’ebé, ohin ami hakat mai ne’e atu halo abertura. Agora sira-nia protest ne’e bebeik ona i sai iha televizaun. Problema ne’e rezolvidu tiha ona iha 2017. Ha’u-nia ekipa sira hatene, husi diresaun sira hatene hotu” informa ministru Fernando Hanjam.

Kona-ba materiál prátika governante ne’e dehan: “Tékniku vokasionál la’ós ida ne’e de’it, tékniku vokasionál iha teritóriu tomak. Neneik, neneik mas bebeik, bebeik ami sei tau-matan. Agora ida ne’e sai problema parese nia persentajen ami atu tau-matan ne’e aas liu para no fim it abele rezolve.

Hodi hatutan, kuandu materiál sira ne’ebé seidauk kumpletu, haree eskola sira ne’ebé mak di’ak ona bele lori alunu sira ba prátika ba.

“Fulan ida, fulan rua sira tama iha laboratóriu, ita lori fali mai tan ensinu aprendizajen ne’e la’o. Ne’ebé, ita sei buka meius hodi rezolve,” nia dehan.

Deklarasaun Falsa

Diretór Eskola Sekundáriu 28 Novembru, Pedro da Silva Ximenes konsidera katak akuzasaun sira ne’ebé aprezenta husi Konsellu Profesór sira katak diretór eskola atuál ne’e tau-matan liu ba ESTVIT kompara ho ESJ. 28 Novembru ne’e falsa.

“Ba deklarasaun ida ne’e ha’u bele dehan katak falsa. Iha ne’e, iha eskola dadersan no loro-kra’ik. Turma loro-kraik ba iha tékniku vokasionál, turma dadersan nian ba iha sekundáriu jerál. Ha’u-nia serbisu ne’e komesa dadersan, dadersan ha’u iha ne’e, loro-kraik iha ne’e. Atendimentu ba profesór no alunu sira hotu iha ne’e. Ha’u kuaze la’o hotu,” informa diretór.

Entretantu Eskola Sekundária 28 Novembru hahú eziste iha 24 outubru 2001 ho razaun fó oportunidade ba povu Maubere kbiit laek sira nia oan hamutuk 1.800 ne’ebé mai husi konsellu 13, iha governasaun UNTAET (United Nation Transition Administration in East Timor).

 (Jornalista: Rafy Belo)

(Editór : Manuel Pinto)

HUSIK IDA HATÁN