Knaar Haat Ne’ebé MT Sei Hala’o

0
85
Ministru Turizmu, Manuel Vong ho nia Vise, Rui Menezes. Foto/MT.

DILI, (TATOLI)-Hametin regulamentasaun ba dezenvolvimentu turizmu sustentável, protesaun ba traballadór no komunidade lokál nia interese no proteje interese invertidór, harii autoridade nasionál ida kona-ba turizmu nó mós dezenvolvimentu turizmu tende ser konsentra ba ema.

Nu’udar Knaar Ministériu Turizmu (MT) nian iha Sétimu Governu Konstitusionál. Ministru Turizmu, Manuel Vong, hatete dezenvolvimentu turizmu sustentável mak ida ne’ebé iha aspetu ekonómiku, kulturál, sosiál, istóriku nó mós ekolójika.

“Sustentabilidade ida ne’e ita halo la’ós de’it ba ita-nia jerasaun, ita kontinua buat ne’ebé jerasaun uluk nian halo, jerasaun prezente no futura. Ida ne’e mak dezenvolvimentu turizmu sustentável”, Manuel hatete iha Sentru Konvensaun Dili, horisehik.

Aleinde ne’e halo protesaun ba traballadór sira tanba investimentu ne’ebé mak halo husi invetidór sira labele sakrifika traballadór no komunidade lokál sira.

“Ita halo otél estrela lima no otél sira namkari lemo rai Dili laran ida ne’e mak ita laiha regulamentasaun ida di’ak, sira husik todan mai ita, fo’er hela de’it iha ita-nia oin, liuliu efeitu ekonómiku sei la akontese satán lori ema husi li’ur mak sai traballadór iha ita rai rasik. Protesaun ida ne’e sé mak bele halo sé la’ós ita? Ita labale sai fali bainaka iha ita-nia rai rasik tanba de’it desizaun hirak ne’ebé ita foti la proteje interese traballadór no komunidade lokál nia interese”.

Nune’e mós sei autoridade nasionál hanesan instituisaun ida ne’ebé hala’o knaar atu jere indústria turizmu ne’e hodi bele fó kontinuidade ka garante sustentabilidade iha dezenvolvimentu sustentável.

“Autoridade nasionál ida ne’e la’ós iha ministériu, ita tenke hatún nia to’o ba iha nivel suku tanba suku mak na’in ba fatin turístiku sira ne’e. Labele hanoin ne’e nasionál nian ne’ebé ami sira ne’e hein orden husi leten mak ami foin halo. Sé mak tama iha autoridade nasionál turizmu mak membru Governu, inter ministeriál, membru seluk mak ajente Estadu nian hanesan Muzeu Rezisténsia, CNC, Ministériu Turizmu, maibé mai husi setór privadu sira, komunidade lokál ne’ebé mak iha zona ita atu dezenvolve”.

Eis reitór DIT ne’e hatutan harii Autoridade Nasionál Turizmu atu garante dezenvolvimentu turizmu sustentável ne’e bá oin.

Knaar dahaat ne’ebé atu halo mós katak turizmu tenke konsentra ba ema tanba polítika nasionál turizmu ida mak ema.

“Bele halo buat tomak mesak furak, maibé se ema ne’e moris ki’ak, ita halo bainaka sira mak moris di’ak depois uma na’in moris padese, ita lori turista mai haree ita-nia ki’ak enkuantu rikusoin ne’e iha ita-nia leet, ita Timór illa ki’ikoan ida ne’ebé mak tasi hadulas, foho furak, loro matán sa’e no tun haree be furak katak ema tenke sai sentru ba dezenvolvimentu ne’e”.

(Jornalista : Maria Auxiliadora)

(Editór : Manuel Pinto)

HUSIK IDA HATÁN