Funsionáriu 258 Termina Kontratu Tanba Laiha Orsamentu

0
450
SEJT, Nívio Leite Magalhães. Foto / Egas Cristovão.

DILI, (TATOLI) – Funsionáriu kazuál hamutuk 285 ne’ebé hala’o knaar iha Sekretáriu Estadu Juventude no Traballu (SEJT) remata ona kontratu iha loron 31 dezembru 2017 no razaun la kontinua serbisu tanba orsamentu 2018 seidauk aprova, bainhira aprova mak sei loke oportunidade no fó prioridade ba sira, se diresaun balun presiza.

SEJT, Nívio Leite Magalhães, hatete SEJT seidauk hapara kontratu funsionáriu kontratadu sira ne’e tanba dehan hapara signifika kontratu válidu hela mak husu atu labele serbisu, maibé karik iha kazuál sira mak nia kontratu hapara maka hato’o ba iha SEJT.

“SEJT seidauk hapara kontratu funsionáriu kazuál sira hamutuk 285, bainhira hapara kontratu signifika kontratu válidu hela, ema hala’o serbisu mak ita husu nia atu para, ida ne’e maka hapara, maibé realidade funsionáriu 258 remata ona sira-nia kontratu iha dia 31 dezembru  2017”, katak Nívio iha Kaikoli, ohin.

Tuir dokumentu ne’ebé iha katak serbisu na’in sira ne’e hahú kontratu iha loron 1 jullu no remata iha 31 dezembru 2017.

“Sira funsionáriu kontratadu, atu kontinua tanba osan ne’e foti husi bens e serviços no balun husi item 705, professional services, tenke iha osan ida ba selu sira-nia saláriu. Agora, atu selu sira-nia saláriu ne’e tenke mai husi orsamentu jerál. Daudaun SEJT no Governu nia orsamentu jerál 2018 seidauk iha, tanba ne’e mak ha’u hatete ba sira iha 31 dezembru bainhira remata kontratu sira labele mai kontinua serbisu lai tanba laiha saláriu, atu nune’e fó oportunidade ba sira mós buka serbisu iha fatin seluk”.

Atu kontinua fó serbisu ba ema na’in-285, maibé SEJT lakohi foti risku se orsamentu laiha atu selu sira.

“Iha kontratu ida-idak, ita bele verifika, ha’u mós husu ema sira ne’ebé kestiona kona-ba desizaun ida ne’e atubele mai verifika direta tanba iha sira-nia kontratu no kontinuasaun ne’e tenke bazeia ba orsamentu no nesesidade iha diresaun. Ko’alia nesesidade diresaun ne’e tanba ita kontrata ema ida tanba diresaun ne’e presiza atu hala’o serbisu,  pozisaun ida la’ós oportunidade atu serbisu de’it, maibé mai tenke kontribui buat ruma tuir deskrisaun serbisu ne’ebé iha”.

SEJT rona mós katak iha kazuál balun ne’ebé serbisu ona durante tinan 10 resin. “Ha’u mós hakfodak tanba sá kontratadu ida bele serbisu to’o tinan 10 resin no durante ne’e iha 2011 iha konversaun, tanba sá sira lahola parte iha ne’e no tinan-tinan serbisu nafatin hanesan kazuál, ha’u buka komprende didi’ak ida ne’e. Ha’u bolu ona diretór rekursu umanu atu haree ida ne’e rona razaun saida sei hanesan kazuál”.

Tanba ne’e Nívio husu atu halo mapeamentu pesoál hodi haree nesesidade kada diresaun tanba iha diresaun balun funsionáriu barak liután diresaun seluk, nune’e daudaun halo hela orgánika SEJT nian sobre ida ne’e.

Kona-ba funsionáriu sira ne’ebé remata ona kontratu no lakontinua no instituisaun ida ne’e ko’alia kona-ba traballu nian, Nívio hatán SEJT  sei lao kontribui ba dezempregu, maibé atu hamenus dezempregu, se iha opsaun seluk bainhira orsamentu mak aprovadu desizaun sei lakontinua serbisu ne’e sei haree fali mas kestaun mak orsamentu.

“Ha’u iha ona kontratu no deskrisaun serbisu kada funsionáriu hotu atubele komprende di’ak tanba kontratadu nia situasaun lahanesan permanente. Kazuál tuir regra bainhira ita presiza ema ne’e atu halo buat ruma tanba ita-nia forsa traballu atuál lato’o. Tanba ne’e estuda hela sira-nia deskrisaun serbisu ho ida ne’e iha futuru desizaun balun foti tenke tuir nesesidade ne’ebé iha”.

SEJT iha funsionáriu permanente hamutuk 224 no kontratadu ne’ebé termina ona kontratu mak 258.

Funsionáriu kontratadu, Augusto Saores.

Funsionáriu kontratadu, Augusto Saores, la satisfás ho desizaun husi SEJT nian tanba ne’e ezize atu halo klarifikasaun kona-ba sira-nia terminasaun ba kontratu ho razaun tanba osan laiha maibé durante ne’e sira kontribui ona ba instituisaun ida ne’e.

“Ami halo konfirmasaun ho Parlamentu Nasionál sira deklara mai ami orsamentu ba ita-boot sira iha hela tanba sá mak ministériu bele hapara ita-boot sira. Bloku AMP esklarese katak orsamentu ba funsionáriu kontratu no en jerál orsamentu duodésimu iha hela, se bele sustenta funsionáriu ba to’o fulan rua (janeiru-fevereiru). Soké polítika ne’ebé ami enfrenta maka nia hapara de’it bazeia ba lista kontratu ne’ebé ami iha”.

Funsionáriu ne’ebé hala’o serbisu durante tina haat ne’e hatutan tanba polítika ne’ebé ladún transparente mak sira enfrenta problema ida ne’e.

“Ami la ezize osan, ami mai tanba vontade serbisu ba rai ida ne’e, hakarak kontribui matenek balun iha instituisaun ida ne’e bele avansa ba oin. Ami sei lapara no hamriik firme hodi husu direitu no responsabilidade”.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN