Deskobre Dugong Iha Tasi Timór Investidór Eskotlandia Hakarak Investe Iha Tasi Okos

0
351
ikan Dugong ka Karau Tasi. Foto/Google.

DILI, (TATOLI) – Investidór boot husi Eskotlandia ne’ebé halo atividade emprezariál iha tasi okos hakarak investe iha Timor-Leste tanba deskobre país ida ne’ebé iha ikan dugong ka karau tasi (ikan Duyung iha lia-indonézia) ne’ebé barak no iha beleza tasi ne’ebé furak.

Vise-Ministru Turizmu, Rui Menezes, hatete emprezáriu ne’e hala’o nia atividade liuliu iha tasi okos iha Bali, Indonézia, tanba Bali iha vulkanu entaun nia tenta atu muda nia investimu mai fali iha Timór ho razaun rua mak Timór la’ós rai vulkanu no sira konsidera Timór rai ida estavel.

“Tanba ne’e mak sira hakarak mai investe iha ita-nia rai liuliu parte rekursu turístiku natureza iha tasi. Sira mai iha Dili de’it kala loron tolu sira konsege deskobre katak iha Dili parte Tasi-Tolu, Kristu Rei no Behau sira konsege luku ba tasi okos katak tasi ida furak no halo sira admira maka hetan iha fatin tolu ne’e ikan Dugong ka karau tasi”, katak Rui iha Sentru Konvesaun Dili, ohin.

“Ikan Duyung ida ne’e kuaze iha mundu mohu ona (langka) entaun turista sira ne’ebé gosta luku hodi haree mundu nia furak iha tasi okos, sira bele gasta osan dolar rihun atus ba atus hodi mai haree ikan ida ne’e”, katak.

“Ita iha Timór sorte boot katak ikan ida ne’e mós bele sai hanesan produtu atrasaun no halo ita direfente ho rejiaun sira ne’ebé iha beleza natureza turístika hanesan Bali, Tailándia, ita bele dada turista husi ne’ebá mai fali iha ne’e tanba Bali turizmu furak, maibé ikan ne’e laiha, Tailádia laiha entaun turista sira bele tranfere nia destinasaun mai fali iha Timór se ita hamutuk hodi dezenvolve ita-nia área turizmu natureza nian”.

Emprezáriu ida ne’e hasoru malu ona ho Ministru no Vise Turizmu hodi husu katak Governu ida ne’e sériu atu nia bele investe maka hatán katak sériu atu dezenvolve área turizmu ida ne’e iha nasaun ne’e.

“Nia promete atu mai fali hasoru atubele haree posibildade hodi halo investimentu liuliu iha tasi okos só atu bá dada turista ida gosta luku bá tasi okos hodi haree de’it ikan Dugong. Iha mós hanoin ida para ita Timor-Leste bele sai na’in hodi organiza festivál turizmu internasionál Dugong hodi dada turista sira gosta luku husi Ázia, Eropa ka fatin-fatin hodi mai haree ikan ne’e”.

Rui hatutan ba investidór ne’e importate mak rekursu saida mak iha para mai investe no país ne’e iha Dugong ne’ebé dada sira mai atu investe.

“Investór Eskotladia ida ne’e númeru um kona-ba luku tasi iha Indonézia, se nia mai de’it bele dada turista sira gosta luku ne’e mai ita-nia rain. Nia kontente tebes hakarak mai investe tanba ikan duyung ne’e. Agora, nu’udar timoroan ita-nia preparasaun oinsá? Primeiru ita rasik mak prezerva ita-nia ambiente ne’ebé furak, moos para dada ema mai, se fo’er nia bele implika ba saúde públika, satán ita-nia tasi ne’ebé fo’er susar atu dada investór sira mai”.

Tanba ne’e labele so’e lixu arbiru bainhira tempu udan mota lori bá para hotu iha tasi, nune’e hotu-hotu kontribui nu’udar timoroan husi ida-idak nia-aan rasik para fó garantia ba natureza ne’ebé moos hodi dada ema lokál no rai-liur nu’udar turista hodi hatama osan ba país ne’e.

“Neineik turizmu sei sai setór alternánsia ba dependénsia fundu minarai nian, dezevole ita-nia rai no lori moris di’ak ba timoroan tomak”.

Rui husu ba peskadór sira atu labele oho ikan Dugong tanba nia mak sei dada osan tama mai kofre Estadu tanba ema rai-liu sei gasta nia osan tanba de’it atu haree ikan ida ne’e.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN