Austrália Kestiona Prosesu Selesaun Tanba Hetan Traballadora Ida Grávida

0
404
SEJT, Nívio Leite Magalhães. Foto / Egas Cristovão.

DILI, (TATOLI) – Austrália komesa kestiona ona prosesu selesaun ba traballadór timoroan sira ne’ebé hala’o serbisu iha nasaun ne’e tanba relasiona ho kazu timoroan ida ne’ebé foin daudaun bá iha 17 dezembru 2017 ho ema hamutuk 16 kompostu husi feto 10 no mane neen, ida ho kodisaun grávida ne’ebé mak bele liu selesaun hodi halo serbisu iha país refere.

Tuir relatóriu ne’ebé Sekretariu Estadu Juventude no Traballu (SEJT) simu katak traballadór ne’ebé maka atu serbisu iha Austrália tenke liu teste hotu inklui teste médiku ne’ebé hatete traballadór sira tenke ho saúde ne’ebé di’ak no lahó kondisaun isin-rua, tanba ida ne’e mak hanesan kritériu ne’ebé fó sai antes atu hala’o knaar iha país ne’e enkuantu traballadora ida ho kondisaun isin-rua fulan haat ho balun bele liu iha selesaun ida ne’e.

Sekretáriu Estadu Juventude no Traballu (SEJT), Nívio Leite Magalhães, relata tuir e-mail ne’ebé parte Austrália hato’o katak sira buka atu hatene sobre prosesu selesaun ne’e la’o oinsá.

“Husi inísiu to’o remata ne’e oinsá? Sira Buka atu hatene tanba ne’e husi parte Austrália nian sira hato’o protesta no sira mós komunika ho ita-nia embaixadór iha ne’ebá, lamenta ho situasaun ida ne’e. Hanesan governante ba área ida ne’e, ha’u labele haree problema ne’e hanesan problema halimar, tenke foti medida sériu, urjente no halo atuasaun”, katak Nívio iha kaikoli, ohin hafoin enkontru ho nia funsionáriu sira.

Eis prezidente Sentru Nasionál Lojístika ne’e hatutan deside ona atu lori fila traballadora ne’e mai Timor-Leste tanba empreza ne’ebé fó serbisu ne’e lakohi ona atu traballadora ne’e kontinua tanba Timor-Leste viola ona kritéria ne’ebé iha.

“Ha’u fó hatene ona funsionáriu sira katak sé de’it mak kontribui ba fallansu ida ne’e tenke responsabiliza. Ita labele fase liman tanba ita-nia hahalok sira ne’e bele taka dalan ba timoroan sira seluk ne’ebé loloos prienxe kritéria, maibé labele bá tanba ita halo falla tiha prosesu hotu husi avizu nian, preparasaun, selesaun nomós prosesu to’o trabaladór sira iha ne’ebá”.

Tanba ne’e iha semana ida ne’e SEJT sei esforsu hodi haruka traballadora ne’e bele filafali mai tanba buat ne’ebé akontese afeta mós ba relasaun entre nasaun rua no kontinuidade programa ida ne’e rasik.

“Empregadór (husi Austrália) sira komesa kestiona ita-nia prosesu no sira hatete mai ita atu haree fali programa ida ne’e nia implementasaun. Ha’u sei haree prosesu hotu tanba sá mak señora ne’e bele bá to’o iha ne’ebá no bele liu selesaun bá Austrália”.

Ho kazu ne’e SEJT sei esplika ba parte Austrália nian hodi hato’o ba sira katak diresaun no departamentu relevante sei asumi responsabilidade ba hahalok ka má administrasaun ne’ebé ladún loos iha prosesu sira ne’e hotu.

“Ha’u rasik sei hakerek karta ida ba iha Austrália katak SEJT foti ona medida rápidamente. Tanba ne’e prosesu hotu bá oin SEJT sei hadi’a no laiha toleránsia ba KKN (Korupsaun Kolusaun no Nepotizmu) iha SEJT, se karik iha duni ida ne’e sé de’it mak responsabiliza ida ne’e sei bá hatán”.

Relasiona ho kazu  ida ne’e, SEJT halo kedan enkontru ida ho diretór jerál, nasionál, xefe departamentu no funsionáriu ne’ebé responsabiliza ba ida ne’e atu rona husi sira  no buka hatene kona-ba prosesu sira  hotu.

“Realidade traballadór ne’e ba iha dezembru no agora janeiru sira hatete iha ne’ebá nia isin-rua signifika katak rezultadu teste ne’e laloos no ha’u iha enkontru husu diresaun relevante, departamentu atu fó esplikasaun tanba programa ida ne’e tenke loke ba timoroan hotu no prosesu atu bá Austrália ka Korea ne’e tenke liuhusi selesaun ne’ebé loos no justu, labele ema ne’ebé laprienxe kritéria ne’e mak bá fali no lubun ida ne’ebé durante ne’e sira prienxe kritériu lahetan oportunidade”.

Tanba ne’e iha tempu badak sei halo investigasaun hodi buka hatene loloos tanba programa iha SEJT ne’e tenke transparente no benefisia duni timoroan sira ne’ebé prienxe duni kritéria atu atende programa ne’e.

“Ami sei halo investigasaun, señora Deolinda Fernandes tuir duni teste ka la’e, nia prienxe duni kritéria ne’ebé iha? Teste médiku klaru katak nia la pasa tiha ona tanba nia isin rua hela bainhira nia sai. Ha’u preokupa uitoan ho prosesu sira ne’e, hanesa sekretáriu estadu ha’u mai atu hadi’a karik iha fallansu durante ne’e, ha’u la’ós atu buka ema nia sala, maibé haree buat ne’ebé ladi’ak tenke hadi’a no laiha toleránsia ba korrupsaun, koluzaun nomós nepotizmu iha prosesu hotu iha SEJT”.

Traballadora Ne’ebé Isin-Rua Lahalo Teste Médiku Antes Bá Austrália

Sekretáriu Estadu Juventude no Traballu (SEJT), Nívio Leite Magalhães, hatete traballadora timoroan ne’ebé isin-rua antes bá Austrália lahalo teste médiku iha klínika Cindranita ne’ebé baibain halo teste médiku ba traballadór sira bainhira atu bá Austrália no Korea.

“Desizaun ne’ebé ha’u foti ka liafuan ne’ebé ko’alia ne’e tenke bazea ba evidénsia, labele sein buka evidénsia tanba ne’e ha’u mai direta iha Cindranita atu haree katak traballadora Deolida ne’e mai tuir duni teste ka la’e no cek iha dadus hotu no deskobre katak traballadora ne’e la mai iha ne’e atu halo teste médiku”, katak Nívio iha klínika Cindranita, Fatuhada hafoin husu informasaun no cek dadus.

Tanba serbisu-na’in ida ne’e konsege liu selesaun maka sei halo investigasaun husi kauza ne’e no seidauk bele hatete nia kauza.

“Ohin orienta ona auditoria interna atu halo investigasaun ida nomós haree didi’ak kona-ba kauza husi programa ida ne’e hodi bá futuru labele repete tan”.

Nivio hatutan klínika Cindranita hetan rekomendasaun atu halo teste médiku ba traballadór sira nune’e bá oin sei haree rekomendasaun ne’e husi sé no sé mak responsabiliza ba ida ne’e.

“Tanba atu hili instituisaun ida buat hotu tenke tuir prosesu, ita labele hili de’it ida depois husik sira seluk. Kestaun mak tenke liuhusi prosesu no haree ba kustu tanba programa ida ne’e progma ida ne’ebé bá oin sei fó benefísiu ba timoroan ne’ebé presiza no hakarak bá rai seluk hodi hetan osan ruma para bele haruka mai hodi suporta família”.

“Liga ba klínika ida ne’e ha’u sei hein atubele rona husi parte hotu sé mak hili iha tempu ne’ebá klínika ida ne’e bele hetan oportuidade atu halo teste ba traballadór Korea no Austrália”.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN