Governu Fó Ona Proposta OR ba PN

0
191
Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Adriano do Nascimento entrega proposta OR ba Prezidente PN, Aniceto Guterres. Foto/GPM.

DILI (TATOLI)-Sétimu Governu Konstitusionál ohin, (Kinta) submete ona proposta Orsamentu Retifikativu (OR) ba Prezidente Parlamentu Nasionál (PN), Aniceto Guterres. Proposta ne’e entrega hosi Ministru Prezidénsia Konsellu Ministru, Adriano do Nascimento ho Vise-Ministra Planu no Finansa, Sara Lobo Brites.

Hafoin entrega Adriano Nascimento esplika, proposta OR ne’e atu PN bele hahú haree no orsamentu ida ne’e refere liubá kestaun urjénsia nasaun nian.

“Biliaun 1,66 ida ne’e la’ós ami lori tomak mai, ne’e réajustamentu, um biliaun ne’e orsamentu uluk nian, kuaze aumenta tan millaun 223 resin mak hodi mai hodi halo ajustamentu. Agora, millaun 200 resin ne’e mai para haree kestaun emerjénsia importante ne’ebé nasaun presiza rezolve iha fulan-Novembru no Dezembru nia laran,” Adriano hatete iha PN, ohin.

Nia dehan, kestaun emerjénsia balun mak atu selu dívida ba ospitál iha rai-liur tanba Ministru Saúde, Rui Maria Araújo, hatete Timor-Leste iha dívida millaun U$6 resin.

“Ita seidauk selu, ita-nia ema moras sira ne’ebé transfere bá Singapura la simu, balun haruka fila. Seluk, ita mós besik ona tinan foun sei utiliza ahi barak liu entaun transformadór ne’ebé atu tau iha sentrál elétrika Dili nian ne’e ida de’it, buat ruma akontese keima ruma Dili laran bele mate hotu, ne’e prosesu ida naruk no kestaun urjente ida ita tenke haree iha fulan rua nia laran.”

Aleinde ne’e tusan balun hanesan projetu iha aeroportu Suai tanba kompañia halo ona serbisu  maibé Governu selu tarde, nune’e sei selu multa hamutuk mil U$30.

Kuandu ita laselu, to’o iha Dezembru sei aumenta tan, ida ne’e mak kestaun emerjénsia ho tan buat sira seluk no détallu ne’e Primeiru-Ministru mak sei aprezenta ba públiku no parlamentu.

Kona-ba programa Governu nia, Adriano promete,  sei aprezenta tuir iha tempu badak nia laran tanba diskute hotu ona maibé OR ne’e urjente liu tanba iha fulan rua ne’e tenke taka anu fiskál no Estadu tenke rezolve kestaun ida ne’ebé, bainhira la rezolve maka sei aumenta tan todan finanseiru.

Maibé tanba programa governu nia ba dala rua seidauk aprezenta nune’e ikus mai PN la aprova OR fila fali ba kompeténsia deputadu sira nian, maibé governu iha obrigasaun polítika no morál atu aprezenta OR ba deputadu tanba governu konsidera nasaun no povu ida ne’e presiza urjénsia ida hanesan ne’e no Governu mai aprezenta enkuantu desizaun ne’e kompeténsia konstitusionál PN atu haree interese povu no país nian.

Entretantu Prezidente Parlamentu Nasionál, Aniceto Guterres, hafoin simu tiha proposta OR dehan katak, sei hala’o tuir prosesu rejimentál ne’ebé iha no Komisaun C sei halo kalendáriu ba apresiasaun ho debate orsamentu ninian.

“Apresiasaun iha espesialidade depois iha plenária jeneralidade no espesialidade presiza kalendáriu. Agradese tanba tama ona no agora hela ba prosesu Parlamentu nian no ami sei informa ba Governu, sei haruka kalendáriu ne’ebé komisaun C halo,” Aniceto esplika. No promete PN sei trata ho karater urjente.

(Jornalista : Maria Auxiliadora)

(Editór : Manuel Pinto)

HUSIK IDA HATÁN