Momentu Vizita Múzeu Balibo

0
122

BALIBO (TATOLI)-Sai husi kapitál Timor-Leste, ho destinasaun ikus mak múzeu Balibo, fatin istóríku no memória jornalista internasionál, hala’o moris ikus nian iha planeta mundu iha momentu desperadu tan hala´o misaun lulik ida hodi sai matan, tilun no ibun ba povu Maubere.

Viajen naruk, kolen halo ami sai atan ba nia iha oras lubuk nia laran. Maske nune´e, ami la sai atan let-let de´it. Bainhira ami to´o fatin, udan suviska no anin fresku loro-kraik simu ami ho malirin. Liu minutu balun, ami ba soi aan iha mahon eskola ensinu báziku ida, naran eskola filiál Balibo, Maliana.

Bee lalehan, suviska udan-been tuun rai, nalihun, habokon ai-horis, duut maran, balada hamrook para husi kadoras lalehan. Haloot sasan, ami hakat ba vizita múzeu “Balibo Five”, helik iha ai-hali huun boot, abut naruk ida nia sorin, besik luron boot, vila Balibo nian.

Jornalista feto eh mane, ami rame-rame husik hela fatin hakmatek kalan nian, hakat ain loos no karuk ba múzeu. To´o iha fatin, tara pasta metan iha kotuk, ha´u kaer lapizera kór azul no livru nota ka “note pad” aponta hakanek surat-tahan mutin sala laek, hakerek dadauk istória.

Tan bainhira, hakat ain tama ba múzeu laran, lalatak matebian jornalista “Balibo Five”, Greg Shackleton, Tony Stewart, Brian Peters, Malcolm Rennie no Gary Cunningham inklui jornalista Roger East, kór metan-mutin, iha kuadru ki´ik tara iha baki lolon mutin hasee ho oin midar, lian laek.

Ha´u kuriozu, la´o besik hodi lee eh sani istória no memória husi jornalista rai-badiin ka estranjeiru na´in lima ne´e iha minutu balun nia laran. Iha fatin ne´e mós, ha´u-nia matan fó sasin katak iha turista lubuk ida mós vizita hela dadauk iha fatin ne´e, mesak ferik no katuas, ko´alia lian portugés no inglés de´it.

Jornalista timoroan sira ne´ebé ami hamutuk vizita múzeu ne´e, ida-idak espresa dadauk nia ksolok no laran susar. Hasai foto hamutuk ho múzeu ne´e, besik prasasti ka kaligrafia ne´ebé jornalista matebian sira hakerek hela molok husik hela misaun jornalista hodi hasoru moruk moris nian ida rohan laek.

Seluk be hatudu laran susar tan rona istória moruk jornalista na´in lima no Roger East nian iha liman kro´at Indonézia nian no oinsá sira hakotu iis. Ho anin malirin, ha´u-nia matan fó sasin katak jornalista sira ne´ebé rona istória ne´e isin-fulun hamriik. Iha biban ne´e, lakle´ur de´it Na´i ulun-boot, Ministru Estadu Konsellu Ministru no Sekretáriu Estadu Komunikasaun Sosiál, Matias Boavida mós to´o fatin. Fó sasin mós ba lalatak eh retratu jornalista sira ne’e nian.

Tuir mai, jornalista sira akompañadu ho prezidente AJTL (Asosiasaun Jornalista Timor-Leste), David Hugo, ami hakat liu ba luron sorin, estatua mane isin-tanan, hakfolik, hamriik iha ai-riin baki aas ida, kaer bandeira iha liman sai sasin nonok eh lian laek.

Maho-been turuk iha ai-tahan nia lolon namtate tan anin huu malirin, ami la´o rame-rame tuir dalan ba forte (benteng) no otel Balibo hodi ba haree rasik ho matan oinsa kronolojia militár sira tama mai iha Balibo, Maliana, tinan haat nolu resin ba kotuk.

Iha dalan klaran, ami hetan katuas lubuk ida, dehan sira ne´e, veteranu no kombatente libertasaun nasionál sira, sira hasee no kumprimenta no ami mós hasee no kumprimenta sira. Ami liu no to´o dadaun iha fatin destinasaun, forte no otel Balibo.

Iha ne´e mak ami, ha´u hamutuk ho jornalista mane eh feto timoroan sira kaer rasik ho liman haree rasik ho matan forte Balibo nian. Husi ne´e, ha´u hateke tuun ba tasi laran, matan baku liu to´os no ai-horis sira. Hamriik besik kañaun tuan ida, nia ibun-tutun see ba tasi laran hakmatek.

Iha kañau ne´e nia huun, entre jornalista timoroan sira mosu responsável forte no otel Balibo mai, feto isin-mutin, tau faru mutin, tara kruz ki´ik iha kakorok, nia hasee no dada lia dadauk ho inglés ho Na´in ulun povu timoroan ne´ebé akompaña ami iha loro-kraik malirin ne´e.

Jornalista timoroan sira aproveita momentu hasai foto, ha´u aproveita “fa´an matan” iha jardin ki´ik iha forte no otel ne´e nian, veteranu Austrália sira ne´ebé sai turista iha fatin ne´e, ha´u matan “kamat” kona. Hotu, ha´u, jornalista timoroan sira, prezidente AJTL nomós Na´i-ulun komunikasaun sosiál no seluk tan ami hasai foto hamutuk, halo memória.

Ami fahe malu la´o tuir dalan ki´ik forte no otel Balibo nian, tan rai udan, ha´u fuan malirin, ha´u hakat ba uma du´ut simples, ai-kabelak ki´ik tara iha oin hakerek Cafetária, besik múzeu Balibo Five, ha´u koko gasta tempu leet hanas fuan ho kafé manas maibé ha´u la biban tan oras la´o lais tebes.

Fofoun ha´u la hatene, tan ne´e ha´u husu ba belun di´ak eskola nian to´o ohin loron, naran Lázaro Ximenes, serbisu ona iha Konsellu Imprensa (KI) Timor-Leste nian. Nia mak fó hatene ha´u. Lakle´ur mosu mós belun di´ak, jornalista Ajénsia TATOLI nian ida mós, Zezito da Silva maske nune´e lakle´ur nia lakon husi ami leet, la hatene ba ona ne´ebé.

Hafoin hatene, ha´u ba duni tuur minutu balun iha uma du´ut sidi ho au-betu, hakór ho tinta furak, dezeña Bandeira Repúblika Demokrátika de Timor-Leste (RDTL) mat-matak hela ne´e. Oras kontinua la´o, ami mós halo tan viajen ba fatin ida, dook oituan husi sidade Balibo.

Iha kareta ho marka Ranger metan ida, ami la´o dadaun ona liuhusi merkadu Balibo nia leet. Anin huu rai malirin, kebit ha´u neon, ha´u kontinua rekolla informasaun husi matan nia hateke husi vidru trasprante kareta ne´e nia didin-lolon kotuk. Kareta halai tatidik iha dalan ne´ebé ladauk alkatraun, maske liman nakdedar ha´u kontinua hakerek, letra manu kee rai loos, maibé ha´u neon fresku hodi rai memória kona-ba saida mak ha´u-nia matan konsege hateke kona.

To´os sira, ai-riin eletrisidade hamriik tanan, uma duut eh kalen, balada maus eh fuik sai sasin. Lakle´ur ha´u ho maluk jornalista sira to´o iha fatin espesiál ida ho kondisaun estra-ordináriu (luar biasa). Tan kuriozu, ha´u loke kareta nia odamatan hakat sai lalais, sama kois la karik monu maibé la konsege. Sorte di´ak.

Ha´u kontinua hakat, tan loraik ne´e, bee lalehan loke odamatan fakar udan tuun mai rai, entaun rai dodok loos, maske taho belit sapatu tuan simples ne´e, ha´u kaer metin lapizera no nota hakat wa´in besik liu ona ba fatin estra-ordinária ne´e. Sorte aat, ha´u haluha tiha lori ha´u-nia gravasaun ka tape recorder, entaun ha´u deside  hakerek de´it.

Ami lubun boot to´o tiha ona fatin ekstra-ordináriu ne´e, teki-teki mosu avó faluk ida, tau faru metan, kesi no bobar hena tais simples iha ulun hakat mai, atu tama ba nia uma, maibé nia hakfodak oituan tan haree ami-nia prezensa. Ami rame-rame ba kumprimenta no re´in avó faluk ne´e nia liman. Avó feto ne´e naran Lúcia dos Reis, komunidade ida iha aldeia Fatuk laran, Balibo vila, Maliana.

Maske besik komunidade ka uma tahen eh viziñu sira, avó Lúcia nia kondisaun moris mukit tebes basá hela de´it iha uma simples ida ne´ebé monu besik taka rabat rai, la biban ona satan udan-been, eh anin fuik ka maus. Hela mesak, tuur nakukun, book aan ladi´ak tan kloot. Moris mukit tebes.

Tan kuriozu, jornalista husi jornál, rádiu, televizaun no online, husu no buka hatene informasaun kona-ba avó Lúcia ne´ebé moris mesak la ho kondisaun ne´e. Balun buka dalan atu tama ba avó ne´ebé la iha oan feto eh mane ne´e nia uma laran maske kloot. Balun husu tuir ba nia família eh viziñu sira kona-ba avó ne´e nia moris no atividade loron-loron nian.

“Avó ne´e problema mentál oituan. Ita ajuda nia lakohi. Ha´u hanesan alin, ha´u bolu atu hela ho ha´u mós nia ko´alia liafuan oioin mai ha´u. Maibé la buat ida ha´u simu, nia kondisaun mak hanesan ne´e. Ita-boot sira mak mai be nia hanesan ne´e, ami iha ne´e, ko´alia nia lakohi” esplika avó ne´e nia alin ikun mai ha´u, bainhira ha´u koko entrevista ho nia.

Hotu tiha, jornalista sira ne´e entrega hela apoiu solidaridade hanesan fós, supermi, mina no seluk tan ba avó ne´e no ami fila halibur ai-maran ho forma triangulu, sunu lakan no ami hala´o reflesaun hamutuk iha sábadu kalan (21/10/2017) ne´e no hamutuk ho komunidade Balibo sira, ministru Matias Boavida, asiste hamutuk filme “Balibo Five”.

Maske nune’e, molok to’o iha serimónia nia objetivu loloos, jornalista timoroan sira inklui mós ha’u ami hisik kosar oituan. Na’uk biban leet, ha’u haree aqua mamuk lekar namkari iha ambiente eskola, ha’u koko bolu alin oan sira, loro-kraik ne’e, halimar bola mai fó sasin mós ami.

“Alin sira, eskola iha ne’e ka?” Ha’u husu.

“Sim maun, ami eskola iha ne’e” alin sira ne’e hatan.

“OK. Bele ka lae? Alin sira ajuda ha’u ita halibur tiha masa mamuk no fo’er sira ne’e?” ha’u husu tan.

“Di’ak maun, ami hakarak tebes,” alin sira ne’e hatan rame-rame.

“Ok, obrigadu! Ita hahú” ha’u husu.

Tan ne’e, maske espontanea, lakle’ur de’it fo’er sira ami hili moos, jornalista timoroan sira iha loro-kra’ik ne’e ajuda, ami reforsa malu. La kle’ur fo’er moos hotu ona.

Loro-kraik nakfila tiha sai kalan. Kalan ne’e sai tiha kalan memória furak ida basá ami koko halo istória foun ho ami-nia maneira rasik. Jornalista sira refleta loron istóriku ho komunidade no komunidade sai sasin mós ba ami, iha lalehan azul nia okos no duut matak Balibo nia leten.

Domingu, loron ikus, dadersan de´it ami sai husi Balibo Vila no to´o iha Díli tuku sanulu resin. Ha´u la konsege halo no rai hela memória ruma espesiál. Ho de´it liman badaen ne´e, hakerek de´it istória simples hodi sai memória espesiál ba ha´u ema simples nu´udar aprende na´in ba hakerek no nu’dar jornalista ida mós. Obrigadu ba ita hotu!

(Jornalista: Rafy Belo)

HUSIK IDA HATÁN