Nuu-been Alternativa Produsaun Bioetanol

0
36

DILI, (TATOLI) – Hanesan lixu bee fo’er, nuu-been mós sei kontem karbohidratu ne’ebé mak aas ho teor pursentu 13.

“Nuu-been mós bele sai hanesan alternativa ida ba produsaun bioetanol”, aprezenta peskizadór Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL), Fakuldade Edukasaun, Arte no Umanidade (FEAU), Marice Rosyanti Mawu iha auditóriu FEAU, ohin.

Rezultadu produsaun bioetanol husi nuu-been tuan liuhusi dalan hamanas iha temperatura 850 C no tempu oras ida nia laran nune’e halo malirin depois aumenta fermentu, urea no NPK (Nitrogen, Phosphor, Kalium) nomós koko PH 5 atu nune’e bele halo fermentasaun.

“Métodu ne’ebé utiliza mak pasteorizasaun, fermentasaun, destilasaun no dehidrasaun,” informa peskizadór UNTL.

Iha prosesu feramentasaun rai to’o loron haat, depois halo destilasaun to’o pontu ebolisaun 780 C bioetanol sei evapora sai.

“Husi rezultadu peskiza ne’e bioetanol ne’ebé produz husi nuu-been tuan ho teor 2,8% densidade 0,82 g/ml, indeksu refraksaun 1,0556, kalór kombustaun 375 KJ/mol,PH 7”, esplika peskizadór sira husi FEAU ne’e.

Reitór UNTL, Francisco Miguel Martins hateten, estudante sira aprezenta sira-nia rezutadu kampu kona-ba bioethanol no rezultadu peskiza seluk tan.

“Ne’e rezultadu empíriku iha kampu liuhusi esperiénsia barak oinsá to’o hetan atu sai kombustível ida husi materia lokál sira ne’ebé mak iha”, akresenta reitór universidade públika ne’e.

Entretantu, bioethanol hanesan biokombustível ne’ebé mak mai husi fonte materiál prima mak hanesan glikoze, amidu no lignoselulose.

Alende Marice Rosyanti Mawu, peskizadór UNTL-FEAU seluk mak Roberto Doutel Quintão no Dulcio Fernandes.

Tema peskiza ba peskizadór sira ne’e mak : “Utilizasaun Nuu-been tuan (cocos nusifera) hanesan alternativa ida ba produsaun bioetanol”.

Jornalista: Rafy Belo

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN