Janeiru-Juñu Retornu Investimentu Hetan Millaun U$880,232.

0
128
Diretór Ezekutivu Jestaun Fundu Petróleu, BSTL, Venancio Alves Maria fó sai relatóriu kona-ba Fundu Petróleu.

DILI, (TATOLI)- Diretór Ezekutivu Jestaun Fundu Petróleu, Banku Sentrál Timor-Leste (BSTL), Venancio Alves Maria hatene retornu investimentu iha trimestre dahuluk no daruak ne’e iha faze ida pozitivu, realidaden husi janeiru to’o juñu 2017 retornu ne’ebé hetan millaun U$880,232.

“Sé situasaun ida hanesan ne’e kontinua katak levantamentu menus no retornu iha trend ida sa’e nafatin, nia balansu ne’e ita bele mantein hanesan ne’e mas levantamentu depois iha trend movimentu Fundu Petróleu dezde inísiu mai to’o agora iha trend trimestre segundu nian ne’e, levantamentu sempre mais,” Venancio Alves Maria hatete iha Avenida Bispo de Madeiros, Akait, ohin.

Levantamente ba Orsamentu Estadu iha trimestre ida ne’e millaun U$240 tanba ne’ebé kontribui ba balansu ne’ebé mak pozitivu.

Kuandu levantamentu barak ho retornu ho nivel ida hanesan ne’e signifika bele nafatin ka bele menus tanba haree ba dadus ne’ebé iha.

Sé nivel reseita ida husi esplorasaun mak nia trend hanesan ne’e nafatin só kontribuisaun boot liu mak retornu ona. Retornu mak merkadu muda, ita labele halo projesaun ba merkadu mas merkadu kuandu muda signifika ida unrealized balance mós bele tuun

Venancio espera kondisaun ne’e bele kontinua maibé labele halo previzaun ida ne’ebé mak accurate atu garantia ida ne’e sei kontinua akontese ka la’e.

Iha parte seluk Investment Mangement Officer, (BSTL), Agostinho Maia esplika sobre situasaun merkadu iha Estadu Unidu Amérika (EUA) tanba Fundu Petrolíferu Timor-Leste nian investe barak liu iha EUA iha aset rua hanesan bonds no  equities no nia previzaun ba tempu naruk liuhusi polítika monetária no fiskál ne’ebé mak halo, iha polítika monetária nian Banku Sentrál UEA rasik iha konfiansa ba merkadu.

Tanba ne’e mak iha fulan kotuk sira hasa’e tiha ona interest rate dalarua ona iha marsu no juñu, tuir sira-nia previzaun sira mós hakarak atu hasa’e tan dalaida molok tinan ne’e remata signifika katak ho situasaun agora sira haree kondisaun merkadu favoravel para fó kbiit ba sira atu hasa’e tan taxa de juros maibé ida ne’e ba sira-nia haree.

Tuir dadus EUA nian, sira-nia taxa dezempregu tuun tebes no kondisaun ekonomia hanesan GDP  komesa di’ak, no bazeia ba ida ne’e EUA prevé katak atu hasa’e tan interest rate maibé ida ne’e bele muda bainhira bá oin variavel sira ne’e iha mudansa entaun sira-nia polítika mós sei muda.

Até banku sentrál rasik de’it hatete depende no lafó ezatu sira sei hasa’e ka la’e mas depende ba variavel ekonomia nian hanesan iha fulan rua ka tolu mak sira-nia taxa dezempregu sa’e fali entaun sinál ida ekonomia ladún la’o di’ak, sei halo sira troka polítika entaun desizaun sira ne’e sei afeta ba asset sira ne’ebé ita investe ba.

Polítika fiskál nia, haree katak administrasaun foun ne’e foin sa’e iha inísiu tinan ida ne’e iha promesa barak maibé to’o agora seidauk realiza buat barak, entaun sinál ba investór sira atu hatudu sira-nia konfiansa ba merkadu liuliu ba Estadu katak realiza ka la’e no ida ne’e mós fó impkatu ba mudansa merkadu nian.

Ho trend ida agora, liuliu ba equity market ita haree mezmu fulan neen ikus, administrasaun ida ne’e difikuldade pasa regulamentu sira maibé polítika ne’e hanesan variavel ida husi variavel barak ne’ebé afeta ba merkadu entaun equity market di’ak nafatin tanba rezultadu hatudu kompañia sira-nia dezempeñu di’ak nafatin entaun ida ne’e suporta nafatin merkadu nia dezempeñu.

Entertantu tuir kondisaun merkadu iha fulan neen ba kotuk di’ak maibé fulan rua no tolu bele iha mudansa.

(Jornalista : Maria Auxiliadora)

(Editór : Manuel Pinto)

HUSIK IDA HATÁN