Timor-Leste Monu iha Ranking Doing Business

0
113
Doing Business. Foto/Google.

DILI, (TATOLI) – Diretór Ezekutivu Servisu Rejistu no Verifikasaun  Emprezariál (SERVE), Florêncio Sanches informa Timor-Leste iha 2015 no 2016 monu iha ranking doing business ba sekuénsia 140 resin husi nasaun 167 tuir dadus Banku Mundiál nian.

Antes ne’e, iha 2014 no 2015 Nasaun atinje pontu 79 husi 167 país nune’e hetan ranking doing business iha 96 hodi tama iha top 100 tanba servisu ne’ebé di’ak.

“Tanba uluk ita reforma rejistu komersiál ne’e, Banku Mundiál kontente tanba ita kumpri rekezitu. Agora, iha rekezitu balun ne’ebé ita falla atu kumpri katak atu hetan lisensiamentu loloos ne’e iha tempu ne’ebá kedan mas infelizmente balun hetan semana tolu ka fulan rua mak hetan lisensa, impaktu boot lahalimar tanba ne’e mak ita monu”, dehan Florêncio iha Matadouru, horisehik.

Aleinde ne’e iha termu kontratu mós monu tanba investidór ida mai tama iha país ida ne’e atu investe depois Estadu fó kontratu no kleur tebes liu.

“Dalaruma kontratu hotu tiha anula filafali, dalaruma hein kontratu laiha serteza entaun ida ne’e ita monu maibé iha parte balun ne’ebé kapa’as mak eletrisidade, kuaze porsentu 80 iha territóriu tomak ita bele no parese iha númeru 50 iha mundu tomak, ida ne’e di’ak lahalimar tanba ne’e doing business mos hanesan ita monu tanba lisensiamentu kleur”.

Iha mós rekizitu husi Lei Komersiál nian ne’ebé husu kapitál uluk bainhira ema atu halo negósiu ruma maibé ho lei foun Sosiedade Komersiál númeru 10/2017 ne’ebé mak troka númeru lei númeru 4/20024 sei elemina hotu kapitál ne’ebé husu.

“Kritériu ida fali mós dehan tipu kompañia ne’ebé ita iha barak demais. Lei tuan hatete tipu haat, agora foun iha tipu rua de’it atu fasilita ema sira”.

Nune’e mós Governu Timor-Leste aprova tan lei foun tolu no ho ida ne’e husi Banku Mundiál no Asia Development Bank (ADB) asesu ona ba lei foun ne’e no haree katak iha tinan oin kuandu haree relatóriu ranking komesa sa’e fali ona tanba saida mak Banku Mundiál no ADB husu elemina hotu ona.

“Kapitál ita elimina, kompañia husi tipu haat hatún ba rua, ida fali mak oinsá sé ita-nia negósiu sira ne’e bele asesu ba banku. Uluk la’e mas agora Konsellu Ministru aprova tan Dekretu Lei ida atu nune’e garantia banku iha ona, buat sira ne’e mak sira husu atu suporta ita-nia setór privadu”.

Jornalista: Maria Auxiliadora

Editora: Rita Almeida

HUSIK IDA HATÁN